Az ADR előadássorozat célja:

A Veszélyes Áruk közúti szállításának egységes szabályait az ENSZ égisze alatt 1957-ben alakították ki, oly módon, hogy megalkotta az ENSZ az úgynevezett Sárga Könyvet, – mint ajánlás gyűjteményt – amelyből az összes közlekedési ág, létrehozta, a már kötelezőnek tekinthető szabályzatát.

A Sárga Könyv valódi neve ENSZ ajánlások a veszélyes áruk szállításához (Modell utasítások), angolul UN-Recommendations on the transport of dangerous goods (Model Regulations)

Az eltelt immár 60 évben a szabályozás rendkívül sokat változott, mindenben követve a kor műszaki technikai fejlődését, sokszor meg is előzve annak aktuális műszaki színvonalát. A célja azonban végig azonos maradt, olyan szabályozás létrehozása, amely a biztonság növelésével és kockázatok csökkentésével biztosítja a veszélyes áruk szakszerű és biztonságos közúti továbbítását.

Mi az a Veszélyes Áru? (Veszélyes áru fogalma)

A Szabályozás, nagyon körültekintően és egyértelműen jár el ezen fogalom meghatározásakor. Megalkotja, illetve rögzíti a veszélyes árukat a szabályozásban olyan módon, hogy felsorolás szinten szerepeltet minden veszélyes árut, amelyet az ADR nevesített.

A szabályozást használók, a veszélyes anyagok és tárgyak felsorolásából szerezhetik meg ismereteiket a veszélyes anyagokról és a -tárgyakról. Erre tekintettel, egy valamit magára adó gépjárművezetőnek, rendelkeznie kell a szállítás időpontjában érvényes tankkönyvvel, amely tartalmazza a veszélyes anyagok és tárgyak felsorolását.

A veszélyes áru fogalmát tehát úgy kell definiálni, veszélyes áru, vagy veszélyes tárgy az, amelyet az ADR nevesít. Veszélyes tárgy alatt, valójában veszélyes anyagot tartalmazó tárgyat kell érteni, de a szakma rövidítve használja, így honosodott meg Magyarországon is a veszélyes tárgy, mint fogalom.

Az egyes közlekedési ágazatok veszélyes áru szállítási szabályzatai:

A Veszélyes Áruk szállításának szabályait minden közlekedési ágban más és más módon határozzák meg. Önöknek ismerniük kell a szabályozások neveit, alkalmazási területeit és a szabályozások közötti árumozgások kezelésének előírásait.

• Közút – ADR
• Vasút – RID vagy SZMGSZ
• Folyami – ADN
• Tengeri –IMDG Kódex
• Légi – ICAO Műszaki utasítás vagy IATA DGR

Az “ADR” mint elnevezés:

NÉV: Veszélyes Áruk Nemzetközi, Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás. (Accord Europeen relatif au transport des marchandises dangreuses par route) (ADR) Az ADR, mint rövidített név, a szabályozás címének angol, vagy francia nyelvre történő lefordítása után, az egyes elemek kezdőbetűiből létrejött betűszó.

• Megállapodás = Agreement (Gb) ; Accord (Fr)
• Veszélyes Áruk = Dangerous Goods (Gb); dangereuses (Fr)
• Közút = Road (Gb); route (Fr)

Veszélyes áruk osztályozása:

Minden áruosztályban külön felsorolásra kerülnek azok a veszélyes anyagok, amelyek a közúti szállításból kizárásra kerültek. Ezen anyagok is – az idők során – folyamatosan változtak . Az áruosztályok számsorrendje nem veszélyességi sorrend, azaz nem azt jelenti, hogy az 1 osztályba tartoznak a legveszélyesebb anyagok a 9 osztályba pedig a legkevésbé veszélyesek.

Minden veszélyes anyag alkalmas arra, hogy azzal egészségkárosodást, környezet terhelést okozzunk, ezért azok mindegyikét egységesen és szakszerűen szükséges kezelni.

Mi az a BÁRCA? (Fogalma, fajtái)

Annak érdekében, hogy a veszélyes áruk látványosan és egyértelműen megkülönböztethetőek legyen a nem veszélyes áruktól, valamint azért, hogy a veszélyes árukat kezelő személyzetnek közvetlen információval szolgáljanak a veszélyes áru veszélyének jellegéről, speciális egyedi jelölést használnak az anyag veszélyeinek bemutatására.

Ezt, a speciális egyedi jelölést hívják a szakmában bárcának.

A bárcának két fajtája létezik, amely valójában csak méretében és így felhasználási területében jelent különbözőséget, formájában, színében, megjelenésében nem.

Ezen szabály alól egyetlen kivétel létezik, a 7 osztály esetében, mert ott a járművek és a konténerek jelölésére külön bárca létezik, amelynek van bárca és nagybárca fajtája. Ez a 7D bárca. A 7A, 7B, 7C és 7E bárcák pedig csak bárca formában léteznek és kizárólag küldeménydarabok jelölésére használhatóak.

Bárca = 10 x 10 cm méretű csúcsára állított négyzet, melynek az alsó sarkában mindig kell egy számnak lennie.

Nagybárca = legalább 25 x 25 cm méretű csúcsára állított négyzet, melynek az alsó sarkában mindig kell egy számnak lennie.

A bárca méretének csökkentésére ad a szabályozás lehetőséget. Vannak olyan kis méretű veszélyes áru csomagok, melyekre nem lehetne elhelyezni a 10 x 10 cm-es bárcát. Ilyen esetekben a láthatóság szintjéig csökkenthető a bárca mérete.

A bárcák fajtáinak felhasználási területe különböző: Bárcát használunk, veszélyes anyagot tartalmazó csomagok (küldeménydarabok) jelölésére.

Nagybárcákat használunk járművek és konténerek jelölésére.

Mi az a küldeménydarab?

Küldeménydarab = a csomagolási műveletek végterméke, amely a feladásra kész csomagolóeszközből, nagycsomagolásból vagy IBC-ből és tartalmából áll. A hétköznap nyelvére lefordítva ez tehát az a csomag, amelyet a gépjárművezetők szállítanak. A szakmában azonban nem használjuk a csomag szót, hanem a kizárólag a küldeménydarab szót.

A szabályozás pontosan meghatározza minden küldeménydarab fajtának pontos maximális befogadó képességét. A gépjárművezetőknek egyedileg nem kell ismerniük ezeket az adatokat, de azt – mint alapvetést – ismerniük kell, hogy

a csomagolóeszközök általában maximum 400 kg, vagy 450 liter befogadóképességűek lehetnek.
a nagycsomagolások és az IBC-k esetében ez az adat 3000 liter, vagy 3000 kg.
Csomagolóeszköz lehet: zsák, hordó, kanna, láda, amely különböző anyagokból készülhet. Léteznek összetett csomagolások is, ilyenkor pl. egy műanyag edényt, egy acélvázzal vesznek körbe.